Aggályok a Szabadkereskedelmi Megállapodás miatt

745
szabadkereskedelmi megállapodás
szabadkereskedelmi megállapodás

Élelmiszerek, autók, energia, pénzügyek néhány szektor azok közül, amelyeket érintenek a szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) az Európai Unió és az Egyesült Államok között. Az EU Régiók Bizottsága február 12-én plenáris ülésén tárgyalt a vitatott ügyletről.

Az egyezmény, amelyről Brüsszel és Washington tárgyal, eltörölné a vámtarifákat, és harmonizálná az importszabályokat. Támogatói szerint az európai gazdaság 120 milliárd eurót nyerne évente azáltal, hogy 800 millió fogyasztót integráló piac jönne létre. Bírálói viszont azzal érvelnek, hogy romlana az élemiszerek minősége, biztonsága, és sérülnének a dolgozók jogai.

A tarifák már most is alacsonyak, átlagosan 3%-osak, tehát becslések szerint a potenciális nyereség 80 százaléka a költségek lefaragásából származna. (red tape).
A vegyipar az egyik fő ágazat az EU-USA kereskedelemben. Annak több mint 20%-át teszi ki, azon belül a gyógyszerkereskedelem adja a felét. Az európai gyógyszerlobbi szerint nem éri hátrány a fogyasztókat és az ipart sem.

– Ma a sztenderdek lényegében ugyanazok. A duplikáció elkerüléséről van szó. Az lesz a legfőbb nyereség, hogy gyorsabban adhatunk új gyógyszereket a pácienseknek azáltal, hogy egyszerűsítjük a szabályozási folyamatot, anélkül, hogy lazulnának a szabályok. A másodlagos előny főként a kisebb cégeknél jelentkezik: a nagyok tudják kezelni a szabályozási bürokráciát, a kisvállalatok viszont Európában és Amerikában is könnyebben találnak befektetőket ? ha világosak a piaci feltételek ? mondja Richard Bergstrom, az Európai Gyógyszerszövetség főigazgatója.

Az élelmiszerek minősége és biztonsága az egyik legkényesebb kérdés az emberek szemében, noha ez az ágazat csak 5 százalékát teszik ki a kétoldalú kereskedelemnek. A fenntartható fejlődés és a helyi termékek hívei, illetve európai környezetvédő csoportok, például a Greenpeace, arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államokban kevésbé szigorú a szabályozás.

Az EU betiltott 82 rovarirtót és mérgező vegyszert, ezeket viszont használják az USA-ban. Ami a rovarirtó-maradványok mennyiségét illeti az élelmiszerekben, egyes esetekben az EU szabályozása százszor szigorúbb, mint az amerikai. A vegyipari cégek folyamatosan azt kérik az uniós és az amerikai hatóságoktól, érjék el, hogy az EU enyhítsen a maradványokra vonatkozó korlátozásain ? magyarázza Marco Contiero, a Greenpeace EU tanácsadója.

A rovarirtószerek mennyisége nem az egyetlen vitatéma. Megnyílhat az út olyan élelmiszerek előtt, amelyek még tiltottak az EU-ban. Ilyen például a hormonkezelt marhahús vagy a génmódosított kukorica. Az ipar képviselői azt mondják, garanciákat kaptak az Európai Bizottságtól, hogy ez nem történik meg.

Az európai társaságok több mint 99%-a kis-és középvállalat. Vajon előnyös lesz-e ez nekik, tekintettel az erős multinacionális cégek stratégiájára? A Régiók Bizottsága (amely helyi és regionális szinten képviseli a kormányokat) a többi között aggódik a befektető és az állam közti viták rendezése miatt is (Investor-State Dispute Settlement): ez párhuzamos jogi rendszer, a társaságok beperelhetik az államokat olyan törvények miatt, amelyek érintik a bevételeiket.

– Az a célunk, hogy Obama elnöksége alatt véglegesítsük a megállapodást, ha lehetséges. Tisztában vagyok azzal, hogy sokan szkeptikusok, de volt egy eurobarometer-felmérés néhány napja, amely azt mutatta, hogy összességében az Európai Unió polgárai támogatják ezt, mivel látják, hogy a kereskedelem virágzóvá tett minket az Európai Unióban, és ez szükséges a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez is ? érvel Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikai biztosa.

A Bizottságot beperelték amiatt, hogy nem vette figyelembe a szabadkereskedelmi egyezmény elleni állampolgári kezdeményezést. A petíciót csaknem 1,5 millióan írták alá 21 országban. Civil szervezetek azt ígérték, hogy napirenden tartják a kérdést.

Forrás: Euronews