2050-re Kína, az USA és India lesz a három legnagyobb gazdaság | csrhungary.eu - csr a fenntartható gazdaságért Hírlevél feliratkozás

2050-re Kína, az USA és India lesz a három legnagyobb gazdaság

A globális gazdasági válság felgyorsította a gazdasági súlyok eltolódását, 2050-re Kína, az Egyesült Államok, valamint India válhat a három legnagyobb gazdasággá. A fejlődő országoknak azonban sok kihívást kell leküzdeniük annak érdekében, hogy fenntarthassák jelenlegi erőteljes növekedési ütemüket – állapítja meg a PwC makrogazdasági elemzői által közzétett legfrissebb, “A világ 2050-ben” című tanulmánya.

KínaAz első, 2006-ban készült, A világ 2050-ben című PwC-felmérés a világ 17 legnagyobb gazdaságát tanulmányozta: a G7-et, valamint Spanyolországot, Ausztráliát és Dél-Koreát, továbbá az E7-et (Brazília, Oroszország, India, Kína, Indonézia, Mexikó és Törökország). A 2013 során megjelent bővített tanulmány, amelynek címe “A világ 2050-ben – A BRIC-országok és az őket követők: perspektívák, kihívások, lehetőségek”, magába foglalja Vietnámot, Nigériát, Dél-Afrikát, Malajziát, Lengyelországot, Szaúd-Arábiát és Argentínát is.

A felmérés kimutatta, hogy a következő négy évtized során a fejlődő gazdaságok várhatóan nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek. A vásárlóerő-paritás alapján számított GDP átlagos növekedését tekintve látható, hogy Nigéria vezet a 2012-től 2050-ig terjedő időszakban, majd Vietnám, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika követik a sorban – ismerteti a PwC.

“A globális gazdasági válság rövid távon sokkal inkább megrázta a G7 országait, mint az E7-et. Ezzel egyetemben a válság a G7-ek hosszú távú növekedési kilátásait is negatívan befolyásolta, főként azokat a gazdaságokat Európában és az Egyesült Államokban, amelyek korábban túlzottan is a magán-, valamint a közszféra hitelezésére alapozták növekedésüket” – magyarázza a közleményben John Hawksworth, a PwC vezető közgazdásza és egyben a tanulmány egyik készítője.

Ez a vásárlóerő-paritást tekintve azt jelenti, hogy az E7 átveheti a gazdasági vezetést a G7-től még 2020 előtt, 2050-re pedig Kína, az USA, illetve India válhatnak a legerősebb gazdaságokká. Messze mögöttük elmaradva Brazília a negyedik helyen lesz, megelőzve Japánt.

Ez idő alatt Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válhatnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelőzheti Olaszországot, és hosszú távon Nigéria is felemelkedhet a rangsorban, Vietnámmal és Dél-Afrikával egyetemben.

A legnagyobb gazdaságokon túl Malajzia rendelkezik a legkecsegtetőbb hosszú távú növekedési kilátásokkal, míg Lengyelország az elkövetkezendő évtizedekben továbbra is növelheti előnyét nyugati szomszédjaival szemben.

A PwC felmérése a makrogazdasági és politikai instabilitás lehetséges forrásaként például a következő tényezőket említi: magas költségvetési hiány Indiában és Brazíliában; Nigériában és Oroszországban túlzott függés a gáz- és az olajbevételektől; Kínában és más gyorsan növekvő gazdaságokban a keresetek közötti egyre nagyobb különbségek társadalmi feszültséget váltanak ki; Vietnámra pénzügyi és makrogazdasági instabilitás jellemző.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fejlődő országok gyors növekedése miatt egyre nagyobb az igény a természeti erőforrások iránt, és egyre nehezebb 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. Miközben az új, nem szokványos energiaforrások (például a palagáz) csökkentették a fosszilis üzemanyagok kimerülése miatti félelmeket, az újabb veszélyt a következő négy évtizedben inkább az egyre ingadozóbb éghajlati tényezők jelentik.

“A globális gazdasági súlyok eltolódása egyértelmű, azonban a fejlődő országoknak még mindig jelentős kihívásokat kell leküzdeniük, hogy fenntarthassák jelenlegi intenzív növekedésüket. A nyugati cégek számára óriási lehetőséget jelentenek a fejlődő gazdaságok, ugyanakkor ezen országok gyorsan növekvő vállalatai versenytársakként is megjelennek. A kormányok is igazi kihívásokkal szembesülnek, nem utolsósorban a globális felmelegedéssel, amely a gyors gazdasági növekedés következménye” – idézi a közlemény Nick Kóst, a PwC Magyarország vezérigazgatóját.

Fontos kérdés lett volna megvizsgálni a jövő gazdasági hatalmainak a viszonyát
a fenntartható fejlődéshez és ennek következményeit arányaiban, számszerűen.
Egy elem a csr-hez kapcsolódóan szerepelt a fent említett tanulmányban:
a jövedelmek közötti nagy különbségek. Erről korábban éppen Wayne Visser kapcsán is írtunk.
Forrás: MTI

csr_hungary_hirlevel-468x120

További Rovatok

Stratégiai partnereink

Facebook Like Button for Dummies

A weboldal használatához el kell fogadni, hogy cookie-kat helyezünk el számítógépén. Részletek>>

Honlapunk cookie-kat használ, hogy tároljuk a honlapunkon tett lépéseit, továbbá statisztikákat készíthessünk és fejleszthessük szolgáltatásainkat, és marketing tevékenységünket. Ha tovább használja honlapunkat azzal hozzájárul a cookie-k használatához.

Bezárás