Kevesebb élelmiszert a kukába! – többet a rászorulóknak

817
Magyar Henrietta, a TESCO Globál Áruházak Zrt. Kormányzati és közösségi kapcsolatok vezetője
Magyar Henrietta, a TESCO Globál Áruházak Zrt. Kormányzati és közösségi kapcsolatok vezetője

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a britek a Brexit miatt kaptak már hideget és meleget is. A pozitívumról is írtunk velük kapcsolatban: azaz arról, hogy a brit székhelyű élelmiszeripari cégek még mindig az élen járnak abban, hogy kevesebb hulladékkal járjon tevékenységük. Az élelmiszerpazarlás kérdése és kezelése egyre inkább előtérbe kerül Magyarországon is. Az élelmiszer kereskedőknek keresniük kell a megoldást arra, hogy hogyan csökkentsék az élelmiszerhulladékot, s ahol lehet újrahasznosítsák a felesleget. Hisz  ezzel nemcsak a saját működésüket javítják, de sokat tesznek a környezet védelméért és a rászorulók támogatásáért is. Többek között ezeket a célokat is megfogalmazta Magyar Henrietta, a Tesco-Global Áruházak Zrt. kormányzati és közösségi kapcsolatok vezetője.

CSR Hungary:
Mi lesz a CSR-rel a most folyó Brexit után? Véleménye szerint mennyiben fog változni az angol érdekeltségű cégek CSR Politikája a Brexit után?

Magyar Henrietta:
Az, hogy egy cég milyen társadalmi felelősségvállalási gyakorlatot folytat, hogy támogatja a rászorulókat, milyen környezetvédelmi tevékenységet végez, vagy milyen jótékonysági akciókat hirdet, az a határokon átívelő cégkultúrája része. A CSR-nek éppen az a lényege, hogy abban az adott közösségben, ahol a vállalat működik ad választ a társadalmi igényekre, és annak a közösségek szükségleteiket próbálja kezelni.

CSR Hungary:
Külső szemlélőként azt lehet érzékelni, hogy a 2-3 évvel ezelőtti TESCO CSR politika már nem azonos a 2016-os TESCO CSR politikával? Más prioritások kerületek előtérbe. Mi ennek az oka?

M.H.:
Nagyon örülök, hogy észrevehető a változás, mert a CSR stratégiánk átalakítása tudatos döntés volt. Korábban is voltak jótékony célú pályázatai a Tescónak, és akkor is igyekeztünk figyelni arra, hogy az áruházakat és helyi közösségeket összekapcsoljuk. Ugyanakkor nagyon hiányzott az, hogy az iparágból fakadó problémákra, kihívásokra reagáljunk. A stratégiaváltás egy hosszabb, több éven át tartó folyamat volt, amelynek során vásárlói és belső kutatásokkal mértük fel, merre menjünk tovább. Végül három olyan fő témakört határoztunk meg, ami azt gondolom, hogy hosszú évekre meghatározhatja CSR politikánkat.

CSR H.:
Hogyan jellemezné e 3 fő témakört?

M.H. :
A Tesco egy élelmiszer áruházlánc, így olyan az élelmiszeripar ágazatot érintő kihívásokkal kell foglalkoznunk, mint az élelmiszerpazarlás. A pazarlás elleni fellépés kötelességünk, és lehetőségünk is van tenni ellene. Csökkenti akarjuk a működésünkből fakadó pazarlás mértékét, segíteni szeretnénk a rászorulóknak, és példát szeretnénk mutatni a piac többi szereplőjének. A pazarlás elleni küzdelemben együttműködünk szállítóinkkal, nonprofit szervezetekkel és kormányzati szereplőkkel, és igyekszünk vásárlóinkat és munkatársainkat is edukálni. A másik terület az egészséges életmód. Jelenleg arra fókuszálunk, hogy kínálatunkban minél több egészséges, illetve a speciális táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer legyen elérhető. Ez teremti majd meg az alapot ahhoz, hogy az egészséges életmód népszerűsítése területén is aktív CSR tevékenységet folytassunk.
A harmadik fontos témakör a helyi közösségek támogatása. 2016-ban elindítottuk az “Ön választ, mi segítünk” pályázati programunkat, aminek célja, hogy azokban a közösségekben támogasson jótékony célú programokat, ahol munkatársaink és vásárlóink élnek. A programra helyi szinten aktív civil szervezetek pályázhatnak, a nyertes szervezeteket vásárlóink választják ki, mi pedig 400.000 forinttal támogatjuk a pályázati programok megvalósítását. A tavalyi évben összesen 62 környezetszépítő, készségfejlesztő és egészséges életmódra ösztönző programot sikerült így támogatnunk. Az idei pályázaton pedig most indult el a vásárlói szavazás.

CSR H.:
Mi jellemzi az élelmiszerpazarlást Magyarországon?

M.H.:
Az ország néhány régiójában sokaknak okoz gondot, hogy meleg étel kerüljön az asztalra. Sokan nem tudnak friss zöldséget, gyümölcsöt venni. Vannak olyanok is, akiknek különböző allergiás betegségek miatt speciális élelmiszerekre lenne szükségük, de nem engedhetik meg maguknak ezek megvásárlását. Amikor az élelmiszerpazarlással először elkezdtünk foglalkozni, akkor az volt a mozgatórugó, hogy hogyan kezeljük a működésünk során keletkező élelmiszer-felesleget. Kínálatunkat a vásárlóink igényei szerint alakítjuk, belső minőségbiztosítási folyamataink pedig szigorúak. Így sokszor olyan termékeket is leveszünk a polcokról, például kenyeret, péksüteményeket, zöldséget és gyümölcsöt, amik bár még fogyaszthatók, eladni már nem tudjuk. A feladatunk az volt, hogy megoldjuk, hogy ezek az élelmiszerek ne vesszenek kárba, hanem eljussanak azokhoz, akiknek szükségük van rá.

CSR. H.
És ahogy látjuk, e témában a fő stratégiai partnerük a saját területén ma már szinte monopolhelyzetben lévő Élelmiszerbank…

M.H.:
Hatékonyabbá teszi az élelmiszermentést, hogy az Élelmiszerbankkal működünk együtt. Ők tudják biztosani azt, hogy partnerszervezeteiken keresztül az élelmiszer-felesleg ténylegesen rászorulókhoz jusson el. Segítenek felkutatni, bekapcsolni a rendszerbe, és a folyamat során auditálni azokat a helyi partnereket, akik az áruházainkban jótékony célra gyűjtött élelmiszert átveszik. Majd kiosztják a rászorulóknak. Mi vállaljuk, hogy immár áruházainkban napi szinten összegyűjtjük, összekészítjük és átadjuk az adományt, felkészítjük és támogatjuk munkatársainkat az adományok kezelésében,. Az Élelmiszerbank pedig a helyi partnereket segíti, hogy mire kell figyelniük az élelmiszer szállításakor, tárolásakor és átadásakor.

CSR H.:
Mi a következő lépcsőfok Önöknél az élelmiszerpazarlás csökkentésében?

M.H:
Az élelmiszer-mentés 2014-es indulása óta több mint 90 áruházunkat kapcsoltuk be. Több mint 3600 tonna adományt gyűjtöttünk össze, ami mintegy 9,1 millió adag ételnek felel meg. A célunk most az, hogy közép-európai szinten 2020-ra minden áruházunk készen álljon arra, hogy az élelmiszer-felesleget jótékony célra ajánlja fel. Az áruházi mentéssel párhuzamosan termelői oldalon is szeretnénk segíteni a pazarlás csökkentésében. Idén januárban elindult a “Tökéletesen tökéletlen? teszt programunk is: Jelenleg 12 hazai áruházban olyan, az esztétikai elvárásoknak nem megfelelő, de fogyasztásra tökéletesen alkalmas almát, burgonyát és sárgarépát is lehet vásárolni, amit korábban a termelők többnyire kidobtak. Ezeknek a termékek íze, a felhasználhatósága ugyanolyan, mint egy átlagos zöldségé, csupán a mérete és formája tér el egy kicsit a megszokottól. Bízunk benne, hogy vásárlóink szeretni fogják ezeket a termékeket, és bővíthetjük mind az elérhetőséget, mind a kínálatot.

Néhány érdekes adat!
A világon mintegy egymilliárd ember alultáplált. Mindegyikük jóllakhatna az Európában és az USA-ban kidobott élelmiszer negyedéből[1]. A hulladéktermelés Magyarországot is érintő, globális probléma: Itthon évente 1,8 millió [2]tonna fogyasztható élelmiszert semmisítenek meg, miközben ezek hatékonyabb felhasználásával és a folyamatok kiépítésével az éhezők száma és a hulladékmennyiség is csökkenthető. Ezen környezeti kihívásokkal kénytelenek szembenézni a jelen gazdaságot meghatározó multinacionális és helyi szintű piaci szereplők.

[1] Esélyt az ételnek: Élelmiszerszegénység,
In: http://www.eselytazetelnek.hu/page.php?aid=elelmiszerszegenyseg_es_magasabb_arak&path=miert_fontos/es_a_kovetkezmenyek#.VyXZ-k1-PIU
[2] Élelmiszerbank Magyarországon,
In:http://www.elelmiszerbank.hu/hu/kik_vagyunk/elelmiszerbank_magyarorszagon.html#.VyeFPk1-P4g