Iskola és aktív állampolgárság | csrhungary.eu - csr a fenntartható gazdaságért Hírlevél feliratkozás

Iskola és aktív állampolgárság

Diákok aktív állampolgárságra való nevelése

Diákok aktív állampolgárságra való nevelése

A Kurt Lewin Alapítvány nemrég zárult egy éves kutatása keretében az iskola és az aktív állampolgárság viszonyát vizsgálta. Az alapítvány munkatársai egy olyan kelet-magyarországi település iskoláit vették górcső alá, ahol magas a szélsőjobb támogatottsága. Arra kerestek választ, hogy mennyiben jelentkeznek az iskolai demokrácia és az aktív állampolgárságra nevelés feltételei az intézményekben. Továbbá mi jellemzi a téma szempontjából a diákokat és tanárokat, valamint milyen alternatívák azok, amelyek csökkenthetik a fiatalok radikalizálódását.

A Kurt Lewin Alapítvány több éve figyelemmel kíséri az iskolát, mint a demokratikus nevelés helyszínét. A 2003-ban kiadott, Ligeti György nevével fémjelzett Gyújtós című könyv is már ezt a kérdéskört vizsgálta. Azóta az alapítvány akkreditált pedagógusképzése segítségével évente számos tanárnak nyújt a gyakorlatban is segítséget ahhoz, hogy a demokratikus együttműködés az iskolai mindennapok részévé tudjon válni. Ahogy a korábbi munkákban egymásra hatottak a kutatás és fejlesztés területei, a mostani programban is párosult a két tevékenység. ?Nem csak felmértünk, hanem próbáltunk változtatni is?- mondta Kiss Julianna, aki a többlépcsős program kutatási részét vezette.
Maga a program ötlete, az alapítvány oktatási programvezetőjétől, Széger Katalintól származott. Széger már számos tantestület számára tartott pedagógusképzést, és elkötelezett híve az iskolai demokráciának.

A kutatás során az alapítvány munkatársai első lépésében négy eltérő típusú iskola diákjait, tanárait, illetve magukat az iskolákat vizsgálták az aktív állampolgárság és a demokratikus értékek szempontjából, majd pedagógusképzések és diákprogramok megvalósítása után ismét megnézték, mi az, ami változott a diákok életében, gondolkodásában az érintett kérdéseket tekintve.

A vizsgálatba bevont középiskolák kiválasztása során az volt a cél, hogy azok minél inkább eltérőek legyenek, így szakképző iskolák és gimnáziumok, állami és egyházi fenntartású intézmények egyaránt bekerültek a mintába. A kiválasztott iskolák között a tanulók szociális, gazdasági háttere, kompetenciái szempontjából is jelentős különbségek mutatkoztak.

Az iskolák között az iskolai demokrácia gyakorlata terén is jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak. Volt olyan iskola, ahol a diákönkormányzat számos programot szervezett, a diákok véleményét sok témában kikérték, és társadalmi kérdésekkel is inkább foglalkoztak; míg máshol a diákönkormányzat feladatait nem vagy csak kis mértékben látta el, a diákok véleményének kikérése, számukra programok szervezése kevésbé volt jellemző.

Mivel az iskolák az intézményi működés és a diákok szociodemográfiai háttere szempontjából is eltérőek voltak, sok esetben a kérdésekre kapott válaszok is különböztek az egyes intézményeknél. A kutatás adatai jelenleg kerülnek végleges feldolgozásra, továbbá a kis minta miatt messzemenő, általános következtetéseket nem kívánunk levonni. Ennek ellenére az előzetes adatok alapján megállapíthatóak bizonyos általános tendenciák.

A kutatás eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a vizsgált fiatalok többsége nem vitat meg politikai, társadalmi kérdéseket sem az iskolában, sem baráti körben sem a családban. A médiát tekintve információik elsősorban nem az írott vagy online sajtó keretein belül, hanem a televízióból származnak.

A politikával szemben bizalmatlan a diákok többsége. Ez a beállítódás a pártpreferenciák terén is visszaköszön. A parlamenti pártok közül az 1-5-ös szimpátia skálán egyik sem éri el a közepes 3-as értéket. A legkevésbé népszerűtlen párt azonban a vizsgált iskolákban a Jobbik. A politika iránt érzett bizalmatlanság és a pártok alacsony szimpátiaszintje ellenére a diákok több mint kétharmada tervezi, hogy részt vesz a következő parlamenti választáson. Ebből adódóan véleményük a jövő törvényhozásának összetételére is hatást gyakorolhat.

A diákok többsége egyetértett az állítással, mely szerint ?Magyarországnak szüksége van olyan pártra, aki nem csak beszél, hanem ha kell, oda is üt.? Az 1-5-ös skálán a diákok átlagban 4,22-es szinten értettek egyet ezzel az állítással. Az autoriter attitűd támogatottsága mellett megemlítendő, hogy a fiatalok több felsorolt demokráciával kapcsolatos érték közül a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását tartják az egyik legkevésbé fontosnak. A kisebbségekkel kapcsolatos attitűdökre jellemző továbbá, hogy a kutatásban vizsgált három kisebbség közül legtöbben a mozgássérültekkel szemben elfogadóak, a cigánysággal illetve a homoszexuálisokkal szemben azonban inkább az elutasítás jellemző.

A diákok többsége számára ugyanakkor fontosak az olyan demokratikus értékek, mint a szabad véleménynyilvánítás vagy az elesettek segítése. A válaszadók fele végzett már önkéntes munkát, illetve többségüknek lenne kedve ehhez a jövőben is. Nagy részük szívesen részt venne szervezetek munkájában, és több mint 10%-uk már jelenleg is munkálkodik valamely szervezetnél. Tehát az aktív állampolgárságra igenis van igényük.

Forrás: Kurt Levin Alapítvány/Illés Márton

csr_hungary_hirlevel-468x120

További Rovatok

Stratégiai partnereink

Facebook Like Button for Dummies

A weboldal használatához el kell fogadni, hogy cookie-kat helyezünk el számítógépén. Részletek>>

Honlapunk cookie-kat használ, hogy tároljuk a honlapunkon tett lépéseit, továbbá statisztikákat készíthessünk és fejleszthessük szolgáltatásainkat, és marketing tevékenységünket. Ha tovább használja honlapunkat azzal hozzájárul a cookie-k használatához.

Bezárás