A 90-es években a zöld politikán keresztül érzékeltük a vállalati felelősség jelenlétét , melyet a Greenwashing /zöldre mosott termékek jelenség árnyalt. A globális felmelegedés, klímaváltozás által meghatározott trendet a recesszió teljesen átírta. Ki-ki másképp értelmezte a válság bekövetkeztével a c(s)r -t. Van aki szerint mivel sem a szocialista, sem a kapitalista gazdasági modell nem működőképes, ezért éppen az új gazdasági modell létrehozásában kulcsfontosságú a felelős rendszer. Ha a gazdasági alapok rendben vannak még a környezeti problémákat is jobban tudjuk kezelni. Ugyanakkor a Financial Times vagy az Economist cikkei már a felelősségvállalás “haláláról”, végnapjairól írtak.
Az éghajlatváltozás problémája – a recesszió folytán fellépő szociális feszültségek ellenére – továbbra is jelen van a cégek, szervezetek mindennapjaiban. Jelentős környezetvédelmi kezdeményezéseket jelentenek be globális ellátási láncok, mint a Tesco és a Walmart. Pl a Tesco tejeken a Karbon lábnyom jelzése…Gondoljunk a Carbon Disclosure Projektre, amelyen keresztül a világ legnagyobb befektetői fogtak össze egy közös CO2 kibocsátás csökkentésére vonatkozó stratégia kidolgozásának érdekében. 2002-ben 35 aláíró (4.5 trillió dollár érték), később 280 aláíró követte (41 billió dollár érték).
A széndioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó stratégia nemcsak az EU, nagyhatalmak (Lásd részletesen a karbonpiacról a megjelent Földön, vízben, levegőben kötetünkben) szintjén, hanem az egyes vállalatok mindennapjaiban is jelen van.
A környezetbarát vonalon kívül egy másik tendencia a felelős termékek és szolgáltatások irányvonala. Mit értünk ez alatt? Pl az elhízás elleni jelenségre hogyan reagált a Coca -Cola, Pepsi-Co, McDonalds. De akár ebbe a kérdéskörbe tartozik az, hogy a Nestle vagy Kraft termékein a termék összetételéről részletes információkat olvashatunk. Számos vállalat, számos kampány szólít meg minket, hogy csatlakozzunk az egészséges életmódot követők táborához.
A recesszióra és kiváltó okaira direkt válasz az átláthatóságra (transzparencia) és társadalmi párbeszédre való igény.
Egyre több cég szeretné átláthatóbbá, úgymond felelőssé tenni saját beszállítói rendszerét is, ösztönözni a párbeszédet más stakeholdereivel is.. . Például a gyors információáramlást (tudástranszfert) online-on is lehet biztosítani! Lásd HP, Nike, Coca-Cola Svédországban, gyógyszergyártó cég esetében a felelős marketing érdekében. A nyitottság a bizalom Achillesi sarka, ugyanis amikor már a beszállítói lánc elemeit már a fogyasztó is nyomon követheti, az már a következő, fejlettebb szintet jelzi ? Patagónia említhető példaként. Ennek megjelenési formája a fair trade kereskedelem.
Az átláthatóság megnyilvánulása a stakeholderek felé a csr-jelentések bármelyik típusa. Most még nagyon sok esetben a kommunikáció, PR eszközeként jelenik meg bármely típus. Érdemes a fejlődési típusokat végigjárni: Társadalmi Jelentés, Környezeti Jelentés, Fenntarthatósági Jelentés (egyszerűsített GRI Jelentéssel is lehet kezdeni). Túl sok cég kezdett ideje korán kommunikálni CSR aktivitásáról. A tényleges eredmények és az üzenetek nem mindig vannak egyensúlyban egymással egy-egy csr projekt kapcsán. Hiányzik a hitelesség. Néha kizárólag csak a médiát tekintik közvetítőnek a stakeholderek felé.
Egy csipetnyi kreativitás és láss csodát! A sokat szidott Coca-Cola Svédországban az ?öko-vezetés? mellett kampányolt, mégpedig igen hatékonyan a következő módszerrel. A cég a termékszállításra használt autók ajtaján ? egy jól látható helyen- egy kis matricát helyezett el , felhívva a figyelmet az ökovezetésre, hogy minél kevesebb CO2-dal szennyezzük a levegőt. Képzeljük el, hogy egy elővárosi forgalmi dugóban hányszor látjuk ezt az üzenetet.
Mindezek a tendenciák azt jelzik, hogy a vállalkozásoknak kezelni kell a környezeti és társadalmi hatásokat és a c(s)r értékeit szükségszerű beépíteni az üzleti stratégiába. Ebben aktív szerepe van a felső vezetésnek. Ez pedig hatással van az üzleti értékek és kultúra kapcsolatára.
Takács Júlia
r -t){kind=link}