A CSR különböző arcai sorozatunk előző részében a Német Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dale A. Martin a német érdekeltségű cégeken keresztül mutatta be a vállalati felelősség és adott kultúra, üzleti kultúra, gondolkodásmód találkozását. Hogyan látja ugyanezt a kérdéskört Takács János, a Svéd Kereskedelmi Kamara elnöke? Ismert, a köztudatban is elismert értékekkel bíró svéd márkák vannak jelen Magyarországon. Vajon milyen hozzáadott értékkel bírnak a vállalati felelősség területén?
CSR Hungary:
Svédország a köztudatban a mai napig egyértelműen pozitív értékekkel bíró imázzsal rendelkezik. Még a csr és a fenntarthatóság területén is. A mindennapi fenntartható üzleti működésben a környezeti dimenziót érezzük erőteljesnek. A természet közeli kultúra és tradíció az alapja a svéd csr modellnek?
Takács János:
Valóban Magyarországon a svéd cégekről elsősorban a természet tisztelete az ?öko-gondolkodásmód? jut eszünkbe. De a kiterjedt környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó aktív intézkedések rendszere mellett kiemelt helyet kap az emberi jogok, a nemi egyenlőség témaköre, a munkakörnyezet javítása és a korrupció elleni küzdelem. A svéd vállalatok már régóta úttörő módon vannak jelen e területeken, s integrálják ezeket az alapelveket üzleti stratégiájukba. Számos csr területről azért nem beszélnek már külön a svédek, mert szerves részei mindennapi gondolkodásuknak. Természetes számukra ezek jelenléte, mint ahogy az ember számára a lélegzetvétel.
Svédország 2013-ban a Robecco SAM (vezetői többször is voltak Magyarországon a CSR Hungary meghívására) Ország Fenntarthatósági rangsora első helyére került (Magyarország itt 33. lett). A felmérésben 59 országot rangsorolnak 17 környezetvédelmi, társadalmi és irányítási mutató alapján. Ezek a mutatók lefedik többek között az üzleti tevékenységekhez tartozó ellátási láncok, korrupció, helyi környezetvédelmi erőfeszítések témáit is.
CSR H.:
E keretrendszerben milyen prioritások élveznek előnyt?
T.J.:
A korábban említett környezetvédelmi szempontok rendkívül széles spektrumáról lehet beszélni. Mint a papír újrahasznosítása, a fenntartható energiaforrások felhasználása, a káros környezeti lábnyom és a vízfogyasztás csökkentése. Például a ?Climate Counts? rangsorolásnál a vállalatok a fogyasztókkal együtt keresnek megoldásokat a klímaváltozás megoldására. E rangsorban az Electrolux vezető szerepet játszik. A ?Cleantech? kifejezés a gyakorlatban olyan termékek és szolgáltatások leírására használatos, amelyek javítják a termelékenységet és a hatékonyságot, még pedig oly módon, hogy a csökkenő költségek mellett csökkentik az energiafogyasztást, hulladékképződést, a szennyezettség mértékét.
S nem szabad megfelejtkezni a jó energetikai és környezetvédelmi technológiákról sem. Az innováció ezen a területen is kiemelt szerepet játszik.
CSR H.:
Svédország a World Economic Forum Globális Gender Gap értékelése szerint 2012-ben a 4. helyet foglalta el. A felmérés a nemek között létező szakadékot vizsgálja gazdasági, oktatási, politikai, és egészségügyi követelményrendszerben. Magyarországon ez leginkább úgy csapódik le, hogy Svédországban az apa is elmehet Gyedre, Gyesre. Mi tükröződik ebből a munkahelyen a vállalati felelősség szempontjából?
T.J.:
A nemek közötti egyenlőség fontos szempont a tekintetben. Svédországban biztosítják a megfelelő egyensúlyt a munka és a család között, ösztönzik a közös részvételt a gyermekgondozásban, és esélyegyenlőség van a nők és a férfiak között a vezető pozíciók elfoglalásában. Hazánkban szükség van a változásokra ahhoz, hogy ez a fajta mentalitás elterjedjen. Általánosan az a jellemző, hogy a magyar nők nagy része kevesebbet keres mint a párja, így kapcsolaton belül a pénzügyi kérdések is meghatározzák azt, hogy ki maradjon otthon a gyerekkel. Továbbá sokan például azért nem vállalnak gyereket, mert féltik a karrierjüket illetve az állásukat. Svédországban ez is teljesen másképp működik, ugyanis a cégeknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy visszaveszik a szabadság után az alkalmazottat ugyanabba, vagy nagyon hasonló pozícióba. Fontos, hogy ebben a változásban a vállalatok is rendkívüli szerepet játszottak, ugyanis nekik is változtatniuk kellett a hozzáállásukon, amit ők meg is tettek és egy olyan biztos pontot tudnak nyújtani az alkalmazottaiknak, ami mellett bátran mernek családot alapítani.
CSR H.
A Világbank felmérése alapján a gazdasági növekedés legnagyobb akadálya és a CSR egyik legnagyobb kihívása a korrupció. Svédország a világ egyik legkevésbé korruptabb országa.
T.J.:
Svédországban 2012-ben a korrupció ellen új jogszabályokat hoztak, melyek szerint a korrupció a súlyos bűncselekmény kategóriába esik. Svédország korrupcióellenes egyezményt is elfogadott, együttműködésben az EU-val, Európai Tanáccsal, OECD-vel, ENSZ-szel.
A Transparency International Korrupció Index 2014. évi rangsorában Svédország 87 ponttal (100-as skálán) negyedik, míg Magyarország 54 ponttal a negyvenhetedik.
A Dow Jones Sustainability World Index rangsorolja a világ vezető vállalatait a fenntarthatóság szempontjából (üzleti etika, környezetvédelem és társadalmi kérdések). Vagy az FTSE4Good Indexet is említhetnénk példaként.
A svéd vállalatok, mint az SKF, SCA, Electrolux, H&M, Atlas Copco rendre szerepelnek ezeken az Indexeken, előkelő helyet foglalva a rangsorban.
CSR H.:
Kultúrák találkozása- CSR-ek találkozása. Milyen tapasztalatok érzékelhetőek?
T.J.:
A magyar társadalom rendkívül nyitott a svéd értékek iránt számos területen. Ez több ténnyel is magyarázható, pl. Raoul Wallenberg hagyománya a magyar társadalomban, a jó minőségű svéd termékek mint IKEA, VOLVO, Electrolux és általánosságban a megbízható svéd gazdaság jó reputációja indokolja, hogy gyakran követendő példaként működnek a svéd gyakorlatok.
CSR H.:
Példaként kiemelne 1-2 programot a Magyarországon működő svéd érdekeltségű cégek kezdeményezései közül?
T.J.:
Jó példák a cégek közötti, kamarai összefogással született kezdeményezések, mint a ?Svédületes? Program, az interdiszciplináris, innovatív ?Gran Prize? kezdeményezés vagy a Luca napi gála hagyományos gyűjtése különböző ifjúsági szervezetek, alapítványok számára. A Svéd Nagykövetség és a svéd vállalatok összefogásából jött létre a ?Green Forum?, aminek keretében számos nagyszerű, példaértékű kezdeményezés született. A programsorozat keretein belül a Főváros és a támogató svéd vállalatok segítségével az évek során több úttörő projekt is átadásra került: 2011-ben avattuk Budapest Első Öko játszóterét a Margit szigeten, 2012-ben elkészült az első Green City Park a Lánchídnál. Ezt követte 2013-ban az első budapesti kerékpáros szerviz-, információs- és találkozópont a Vérmezőnél, majd 2014-ben Fővárosi Önkormányzattal közösen létrehoztuk az Angyal István Parkot a város szívében. Megemlítendő példa továbbá a Svéd Nagykövetség és a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara által közösen létrehozott Raoul Wallenberg Iskola Alapítvány, amely Raoul Wallenberg hagyományát, emlékét és eszméit hivatott fenntartani és ápolni a magyar és a svéd társadalomban, különösképpen a fiatalok körében. Évente tizenkét magyar diák kiutaztatását és ugyanannyi svéd diák magyarországi itt tartózkodását finanszírozza az alapítvány.
Érdemes tudni!
170 svéd cég van jelen, hozzávetőlegesen 20.000 főt foglalkoztatnak. A legjelentősebbek: Electrolux, Ericsson
(legnagyobb R&D cég Magyarországon), Autoliv, IKEA, ABB, SKF, Atlas Copco.
Régióban a svéd CAPEX ( capital expenditure ) a 3. legnagyobb: Mo.-n 2003-2013. között 1.457 MUSD került befektetésre.
Svéd projektek számát illetően Magyarország 2. helyezett 52 projekttel 2003- 2013 között.
2015. május 19-én, a CSR made in Germany & Sweden Üzleti Reggelin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Székházában svéd érdekeltségű cégek (Ericsson Magyarország Kft,SCA Hygiene Products Kft) csr kultúrájával ismerkedhet meg.
