A jótékonysági szervezetek is felelősségre vonhatóak

853

“A jótékonysági szervezeteknek ugyanúgy be kell tartani az emberjogi normákat, mint az üzleti szervezeteknek.”- nyilatkozta az OXFAM botrány kapcsán a HR és Üzlet Intézet vezetője, John Morrison. Az OXFAM-ra vonatkozó szexuális bántalmazás cikkekkel sorjázott a világsajtó az elmúlt hetekben. A filmipar urán úgy tűnik jön a következő “iparág”.

John Morrison, a HR és Üzlet Intézet vezetője szerint az Oxfam válság azt mutatja meg, hogy a jótékonysági szervezetek ne kerüljenek ki az átláthatóság látóköréből.  Ha vétenek – akár az emberi jogok területén -, akkor ugyanúgy felelősségre vonhatóak legyenek, mint a vállalatok és szervezeteik.

Az Egyesült Királyságban regisztrált, de globális tevékenységéről ismert Oxfam nyilatkozataira világszerte figyelt a média. Így annál inkább nagyobb port kavart az, hogy a jótékonysági szervezeten belül szexuális bántalmazások történhettek az elmúlt napokban megjelent cikkek állításai alapján. Úgy tűnik a filmipar csak a jéghegy csúcsa volt. Azonban egy ilyen felvetődő kérdés egy humanitárius segélyekre szakosodott NGO esetében még súlyosabb probléma.

” Nem akarok vitatni a humanitárius segélyek hatékonyságát vagy az olyan szervezet legitimációját, mint az Oxfam, amelyet nagyon sok szempontból tiszteletet érdemelnek. Ehelyett fel kell tennünk egy alapvető kérdést: vajon a nem kormányzati szervezetek felelősségre vonhatók-e? Legalább ugyanolyan nemzetközi emberi jogi normák alapján, amelyeket a vállalkozásoktól elvárnak. És ha igen, akkor mikor fogjuk látni ennek a végrehajtását?” – tette fel a kérdéseket John Morrison.

Mivel a nem kormányzati szervezeteket úgy alakították ki, hogy megfeleljenek a közjavaknak – életeket is megmentenenek – a társadalmi “engedélyük” talán még közvetlenebb, mint a nyereségorientált vállalkozásoknak.
A nagy nem kormányzati szervezetek évek óta tisztában vannak azzal, hogy az általuk hangoztatott elveket a saját működésükben is érvényesíteniük kell.

Jóllehet történt előrelépés, azonban néhány nem kormányzati szervezet nem biztosította, hogy saját gazdálkodási kultúrája, politikája és eljárásai megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak. Alapvetően az emberi méltóságot mindig tiszteletben kell tartani mindenhol, minden ember számára!

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének és Emberi Jogainak Irányelve az államok között 2011-ben egyhangúlag megegyezés szerint meghatározza, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, a mások jogainak megsértése és az általuk okozott káros hatások elkerülése érdekében az összes üzleti vállalkozásra vonatkozik. Hét évvel az irányadó elvek megszületése után megfogalmazták a várt (és egyre inkább igényelt) viselkedés saját normáját. Biztosítani kell, hogy a jótékonysági területen is ehhez hasonló nemzetközi szabványok szülessenek meg. Nagyobb elszámoltathatóság és kulturális változások szükségesek minden szinten

Amennyiben az emberi jogok átvilágítása az Egyesült Királyság törvényei szerint jogilag kötelező erejűvé válik, akkor a nagy jótékonysági szervezeteknek, mint például az Oxfamnak is meg kell felelniük ezeknek a kívánalmaknak. A nemzetközi jog szelleme már jelzi, hogy ezeknek a jótékonysági szervezeteknek is tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat.

A nem kormányzati szervezeteket megbízhatóbbnak tartják az emberek..

Az Edelman Trust barométer azt mutatja, hogy a nem kormányzati szervezeteket még mindig megbízhatóbbaknak tartják az emberek, mint az üzleti vállalkozásokat. De más intézményeknek is keményen a tükörbe kell nézniük!

További vitákra van szükség a nemzetközi szervezetek szerepével és felelősségi körük és kötelezettségeik jellegével kapcsolatban. Ráadásul az üzleti életben és a kormányzatoknak sokkal komolyabban kell tiszteletben tartaniuk az emberi méltóságot és az emberi jogok védelmét, mint az elmúlt években. Ehhez mindannyiunknak szüksége van egy szilárd civil társadalomra. Összegezte John Morrison.